Még a legkeményebb Ukrajna-pártiak is elismerték, mi az EU-csatlakozásuk belengetésének célja

Az EU-csúcsra folyamatosan érkeztek délelőtt az uniós tagállamok vezetői, akiket hagyományosan a sajtó fogadott. A tucatnyi nyilatkozó közül néhány viszont egészen igalmas vallomást tett a mikrofonok előtt.

Mindenképpen fel kell használnunk ezt az értékes időt, amit Ukrajna nyert a számunkra – fejtette ki a Brüsszelbe érkező litván elnök, Gitanas Nausėda, aki bevallotta: az, hogy hazája javasolta a 2030 január 1-jei ukrán csatlakozási határidőt, igazából afféle „bátorítás ukrán barátainknak”, hogy dolgozzanak gyorsabban. 

Miután értekezett róla, hogy a jelenlegi költségvetésbe adott pénz kevés Ukrajna újjáépítésére és Európa felfegyverzésére, ezért növelni kell a közösbe adott tagállami pénzek mértékét, felmerült a nyugat-balkáni országok rég várt csatlakozása – vagyis ha az ukránok kaptak erre egy időpontot, akkor a tagságért tizenöt éve küzdő nyugat-balkániak miért nem.

Vagyis eszerint a terv szerint előbb láthatnánk Ukrajnát az EU-ban, mint a lerongyolódott kelet-európai országhoz képest kétszer olyan prosperáló (vagy inkább feleolyan szegény) Észak-Macedónia, és a hozzájuk képest gazdag Montenegró.

A finn miniszterelnök szintén végső határidőnek nevezte 2030-at, majd hozzáfűzte: persze ezt ki kell érdemelnie Ukrajnának, ugyanakkor ez egy nagyon fontos üzenet, hogy folytatjuk Ukrajna támogatását.

Nem mellesleg korábban az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen is közölte, akár 2030 előtt is tag lehet a háború sújtotta állam.

Az Euractiv folyama eközben külön posztot szentelt Orbán Viktor frissen felfedezett videójának, amelyben a miniszterelnök rámutat, hogy az emberek megkérdezése, vagyis a népszavazás előtt nem fognak tőle állásfoglalát kicsikarni, egyébként az ukrán csatlakozás a magyaroknak háztartásonként évi félmillió forintjába kerülne.

Nyitókép: a litván elnök, képkivágás